2 napja élek glutén nélkül. Illetve majdnem. tegnap délben az éhkopp bevitt Norbi boltjába. Gondoltam találok valami terméket reggelire. Sajna csak paleo boltban juthatnék gluténmentes termékhez..Vettem túrós papucsot, finom volt.

 Már csak időnként tudnék ölni egy jó pékáruért. Ez kifejezetten haladás. De viccen kívül, sokkal jobban érzem magam, nincs hasfájás, nincs puffadás. Most már biztos, hogy gluténérzékeny vagyok.

Azzal, hogy nem azt mondom magamnak, hogy kevesebb szénhidrátot ehetek, becsapom az agyam, aki így nem visít folyamatosan szénhidrátért. Ezt meg egy különleges „kerüld ki a glutént” játéknak tekintem így, talán így jobban kibírom.

 Ma reggel lemértem magam, szomorúan tapasztaltam, hogy a legutolsó, ...

 Ma így ébredtem: Elegem van. Elegem. Most aztán tényleg nekiállok és megmutatom, hogy egy középkorú anyukának is van esélye fogyni. Én rájöttem: a nők nagyrésze egész életében fogyókúrázik pusztán azért mert annyi sok szart öntenek elénk, hogy azt sem tudjuk hová kapjunk és nem találjuk a megfelelő megoldást. Az oké, hogy vannak olyanok, akik csak kihagyják a mézet a teából és leszalad róluk a kiló. Én nem ez a kategória vagyok. Én kérem 10 éve kezdtem ezt az egész kaja-őrületet és pontosan tudom,hogy nekem „csak” a szénhidrát az ellenségem, csak valahogy nem megy, mert valahogy már másképp működöm, 10 év alatt annyi elmélet és fogyókúrás termék született, hogy ebből kell leszűrnöm  mi a jó nekem. Régen volt a ...